Holnap ismét irány Groningen. Er gaat niets boven Groningen. :) Na jó ennyit a holland szóviccelésről. Remélem felkerülök a várólistára, és akkor két három hónap múlva már jön is a műtét, ami azt jelenti, hogy nyáron már fürdőgatyában szalagáhatok majd a strandon!!!! :))) Hej ti fogalmatok sincs róla ez mekkora. Címkék:

Utánaolvastam, hogy milyen rémhírek keringenek Hollandföldön a H1N1 elleni védőoltással kapcsolatban és félelmetes. Még olyan hülyeségek is szárnyra kaptak, hogy mikrochippeket raktak az oltóanyagba, amikkel aztán követhetik a beoltottakat a titkos kormányzati szervezetek. Nem vicces, félelmetes baromság.

Ebben is az ember szabad döntése mellett vagyok, ideális esteben, ha lenne elég oltóanyag mindnkinek, mint ahogy Magyarországon állítólag van is, mindenki döntse el maga, kivéve akinek olyanok vannak a környezetében akik nem kaphatnak oltást, például mert allergiások az oltóanyag valamely összetevőjére.

Abban a helyzetben, ami sokkal rosszabb, és ami itt van Hollandiában, hogy nincs elég oltóanyag mindenkinek, azok akiknek felajánlják az anyagot, és főleg az egészségügyben, oktatásban dolgozóknak felelősségük van az őket körülvevő emberekkel szemben. Tehát igenis oltassák be magukat, mert amennyiben az én gyerekem, húgom, párom, vagy akárkim egy kórházban egy kórházi dolgozótól kapná el a vírust, és belehalna, pert indítanék a kórház ellen, mulasztásból elkövetett emberölés miatt.

 

(Sőt ha mondjuk KKL meghalna H1N1-ben, mert nem oltatott, pépesre verném annak a haverjának az arcát, amelyik telebeszélte a fejét hülyeséggel, annak ellenére hogy KKL nagykorú, és a saját hibás döntése volt. Nem érdekelne.)

Címkék: H1N1

Ma tudtam meg, hogy csak megkapom hamarosan az oltást, méghozzá ingyen, mert most már én is rizikó csoportos vagyok, mivel tágítottak a csoportok határain. Szal csak meg kell várni a behívót. Címkék: holland

Nem vétette el apám a lejárót, így 08:20-ra ott is voltunk a Ferihegy 2-n. 10:05-kor indult volna a gép, ezért előresietek becsekkolni. Útközben a tágas szépen felújított reptér egyik útbaeső monitorjára pillantok, és lám-lám az idulás várható időpontja 12:05, azaz a gép kettő kerek órával később fog indulni. Wizz Air. Idefelé is velük jöttem, még Frequent Flyer számom is van náluk. Eddigi ide-odautazások során, egyszer a KLM-mel, jópárszor a Sky Europe-pal, ami azóta megszűnt ugye, meg később a Wizz Airrel repültem Eindhovenből. Májusban másfél órával indult később a gép, Eindhovenből két héttel ezelőtt kicsit több mint egy órát késett, most meg több mint két órával később szállt fel. Persze mit lehet tenni ilyenkor? Megfogdani hogy inkább kifizetem azt az 50 eurot repülésenként és megyek KLM-mel, vagy kocsival megyek haza, aztán meg várni, csak várni.  Felmentünk ídösanyáékkal nézni a le-fel szálló gépeket, köszben beszélgettünk még egy kicsit, nem is bántam, mert ha valami hiányzik itt akkor az ők, meg húgomék és KKL.   

Aztán csak eljött az idő a becsekkoláshoz, a csaj elkérte az útlevelem, nézett nagyokat, de visszaadta kérdés nélkül. És kaptam két 2 euro értékű kupont, hogy felfrissülhessek, a két órás várakozás alatt. Búcsú, átmentem a kapun, bakancs persze le, öv le, nincs csippanás. Jeleztem ídöséknek, hogy minden okés. Leültem a váróban, és eldöntöttem hogy megragadom az alkalmat és felfedezem a Blackberry képességét játékok terén.  Egy óra kemény Sudoku után kihasználtam a kuponokat is, egy üveg üdítő és egy kávé telt ki belőle. Megettem a két hamubasült túrósbuktát, amit nagymamám küldött az útra, és ezzel lassan el is érkezett a felszállás ideje. Volt nálam egy Eindhoven airportos műanyag szatyor is, benne két új Galaktika, egy kis elemózsia az útra, meg az üdítő, és pár kisebb cucc, ami nem fért bele a hátizsákba, és zacskózni kellett, mint pl dezodor meg ilyenek. Na türelmesen kivártam a soromat, erre hölgy az ellenőrzésnél aszongya hogy a zacskó nem mehet fel mert csak egy kézipoggyász szállítható. Én meg nézek, mondom ez csak egy zacskó, nem poggyász. Eindhovenből simán jöhettem ide teli zacskóval a kezemben senki nem szólt egy szót se. De itt nem lehet és ez a szabály. Na mondom, volt a zacsekban vagy 40-50 euro érték, most ezt vagy itt hagyom vagy nem szállok fel a gépre. Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy ennyire szőrszálhasogató gecik ezek a Ferihegy kettőn, vagy a Wizzairnél, habár Eindhovenben is Wizzairesek, vagy nem? Előttem egy srác a laptopja miatt szenvedett mert őt sem akarták felengedni, azt mondták vagy a laptopot hagyja itt vagy a csomagját, pedig kicsi volt a gépe, majdhogynem pocket PC, ha ez így megy lassan már azért is fizetni kell extra, ha többet nyomsz mint 80 kiló. Bazz, eddig még szinte mindig volt a kezemben valami szatyor, amit ídösanya a kezembenyomott útravalóval, és még sose volt belőle gond, de most Wizzair bekeményít, szarik rá, hogy az utasok órákat várnak a járataira, még plusszban bunkóznak a beszállásnál.
A megmentőm egy negyven év körüli hölgy személyében jelent meg aki felajánlotta, hogy nyomjam csak be a csomagom a bőröndjébe még van benne hely. A kő leesett a szívemről egyből. A hölgy meg számomra szokatalul kedves volt, mondjuk onnantól én vittem a bőrödjét, de fene bánta, meg beszélgettünk az út alatt. Ilyen picike nőt kell elképzelni, szőke haj, rugalmas alkat, a repülőn végig úgy ült, hogy a lábait felhúzta maga alá, befészkelődött. Eredetileg ír volt, de már gyerekkorától Hollandiában élt. Mondta, hogy sok olyan helyes fiatal srác száll meg nála mint én, én meg nyeltem kettőt és vigyorogtam, kérdezte hogy hány éves vagyok én meg mondtam neki hogy tippeljen. Ő meg aszonta olyan 19-20-nak nézne. Ejj. Hát erre mit mondjak? Megmondtam neki hogy 23 leszek márciusban.
Nem mondom, hogy nem jó érzés ha 19 nek néznek. Szegeden a Plaza bárrészében sem akartak kiszolgálni sörrel, elkérték a személyimet, aztán meg nem akarta a hölgy elhinni hogy az enyém. Ravi megmondta anno, hogy ez lesz, de akkor nem akartam elhinni neki, merthogy biztos túloz. Szóval elbeszélgettünk a hölggyel, aki az út végén megadta a telefonszámát is, mert van neki egy ilyen fogadója, ágy meg reggeli típusú, hátha egyszer majd úgy alakul hogy megszállok nála. Megköszöntem neki, hogy segített aztán irány a buszmegálló...

Címkék:

Otthon amikor beszélgettünk ídösanyával arról, hogy mi köt engem Hollandiához azt mondtam neki, hogy annyi hogy itt elfogadnak olyannak amilyen vagyok más semmi. Mégis, amikor kiszálltam a gépből Eindhovenben, aztán fel a buszra, aztán vonatra, Utrechben átszállás, az egész út alatt olyan volt, mintha tényleg haza jöttem volna, a rengeteg féle ember, fekete, fehér, alacsony, magas, nagyon vékony vagy nagyon kövér, a kétszintes vonat tele, a narancssárga ülésesen még álltak is pedig Amersfoorttól fél óránként jár. Biztos a megszokás miatt van, mert küllemet tekintve, Szeged veri Enschede-t az én szemeben, már maga a Tisza, a homlokzatok, ha szépen rendben vannak tartva maguk az épületek, és igen, tisztább is, és ez tiszteletre méltó, mert jóval kevesebben tisztítják ott az utcákat mint itt.

Na, most megszakadt a gondolatmenet, jelentenem kell hogy 18 halálos áldozata van itt Hollandiában a mexikói vírusnak, legutóbb most egy kisfiú halt meg aki már másért kórházban volt. Csak a veszélyeztetett csoportok kaphatnak oltást, tehát én nem. A hivatalos tanács Hollandiában, hogy ha lázas valaki, és fáj a feje meg az izmai, és köhög, akkor maradjon otthon, ha nem javul vagy rosszabbodik az állapota akkor hívja fel a háziorvosát.

 

Címkék:

Tegnap este még hallgattam a szuszogását, mert nem ment haza, ott maradt, pedig köhögtem, és ha köhögök akkor felébred, és bekapcsolja a Two and a Half Men-t, hogy el tudjon aludni. A Kis Kedves Lény, egy ajándék volt nekünk, nála nagyobb ajándékot nem kaptam még eddigi tudatos életemben.

Amikor kicsi volt, elhitte nekem 
hogy az angyal mosolyog a falon,
hogy az Isten benéz az ablakon,
hogy az árnyék nem csupán vetület,
csináltam neki szamárfület,
ő bánkódott miatta nagyon,
hogy akkor most mi lesz,
a fejebúbján furcsa fülek,
mit szólnak majd a többiek,
vigyázatok nagyon nagyok,
hogy a kicsiknek mit mondotok,
nekik valóság minden szavatok.

Sok hülyeséget mondatam neki, és volt hogy borzalmasan igazságtalanul bántam vele. Meg is ütöttem, nem egyszer. Rá lehetne fogni hogy gyerek voltam én is, de nem annyira, akkor már 14 körül voltam és az már nem kisgyerek. Ő meg kicsi volt, rám volt bízva, és akkoriban talán nem is nagyon volt más vágya mint nagynak lenni, beletartozni a csapatba, az én csapatomba, az én korosztályomba. Csak 5-6 évesen ez nehéz. Én meg 13-16 évesen türelmeteln és agresszív voltam. Amikor itt volt néha éreztem is, hogy távoli. Mégis most hogy otthon voltam megint úgy éreztem egy kicsit, hogy ő az a ki legjobban ismer és megért engem, és én vagyok az aki a világon a legjobban ismerem és megértem őt.

Címkék: emlekek, gondolat, vers

Hideg van, hidegebb mint otthon, családi a hangulat, néha többé néha kevésbé, ahogy kitettem a lábam a cégtől főnök kirúgott még hét dilettánst majd megkésve értesített róla. Szétkúrta ezzel a beállított képzési tervet. Aztán beteget jelentett. Vannak dolgai, amiket tisztelek benne, de egyre kevesebb.

Itthon meg nagyon hideg van. Sokkal hidegebb mint otthon. Épp végeztem egy forró fürdővel, még szinte gőzölgök. Este KKL-t kísérem bálba, netről kötöm a nyakkendőt, de sose vagyok elégedett, asszem meg köll kérnöm ídösanyát, hogy csinálja mög röndösen. Most meg jön egy kis pihenés.

Címkék:

:D Angol srác tette fel a céges fórumra tegnap. Hilarious...:)

Címkék: poen, vicc

Lehet belinkeltem már korábban de most megint azt hittem berosálok..:D

Címkék: poen

Halk sóhaj csak,
vékony vörös ajkak,
lusta, elnyúlt pillantás,
hosszú szőke szempillák

közül bújik elő a nő.

Az egész csak egy pillanat,
utcaképi áhitat,
galmab reppen,
szoknya lebben,
tovantűnt ő
a rejtőző nő,
már csak egy lány,
áll ott sután.

Én meg megyek,
tovább lépek,
álmosak még ezek
a reggeli pillanatképek.

Címkék: vers